Az év elején érkeztek a hírek erről a fura kis analóg szintiről, és ilyen hisszük-is-nem-is hangulatban nézegette mindenki. Pedig a Pioneer DJ részlege már tavaly feliratkozott a hangszergyártók közé: DJ-knek épített samplerük, a Toraiz SP-16 - akkor még nem tudtuk - széles sugárutat nyitott a cégnél a kreatív DJ-k kiszolgálása irányába.

A sampler sem hasonlított nagyon az addig megszokottakra, és most az AS-1 (Analog Synthesizer, értik, ugye) is nagyon másképp néz ki, mint ahogy mi az analóg szintetizátort elképzeljük.

Analóg szintit tervezni persze nem olyan egyszerű, úgyhogy a Pioneer ezzel nem is nagyon bajlódott, rábízta a szakma egyik legnagyobbjára, a zseniális Dave Smithre. Azt kérték tőle, hogy vágja le monofónra a Prophet-6 elektronikáját, és hagyja a felhasználói felület tervezését rájuk. A terv az volt - és ezt bizony el is érték -, hogy egy olyan masszív eszközbe építsék bele Dave Smith csodás hanggenerátorát, amely jól elvan a DJ pulton, ellenállást fejt ki az ott őt esetleg rendszeresen érő kellemetlen behatásokkal szemben.

A zsúfolt DJ pult ugyanis veszélyes hely, bármikor ráeshet a kis kütyüre egy súlyos CDJ lejátszó, vagy egy keverőpult, ömlik, fröccsen a kóla és a Red Bull, 150-160 BPM tempó fölött pedig bizony elég nagyokat ránthat a művész a Cutoff potméteren, jó lesz nem a legolcsóbb és legvédtelenebb alkatrészekből felépíteni.

Az AS-1 megjelenése és súlya rögtön megszerzi magának azt a tekintélyt, ami a túléléshez szükséges ilyen környezetben. Minden egyes gomb és potméter veretes, izmos darab, nem hagyja magát, de szerencsére nagyon nagy küzdelmet nem kell folytatni velük, amit visszajelzésben kapunk, az tényleg csak jelzésérték. Egyébként sincs sok poti: a magas- és a mélyszűrőt lehet tekergetni, a burkoló elejét és végét, illetve az LFO és a szekvenszer tempóját. Az összes többi hangparaméterhez - irtó sok van belőlük, semmi nincs kispórolva - menürendszeren keresztül, a képernyőn férünk hozzá.

Jól látták a szakemberek, hogy a hagyományos klaviatúra - még a kisebb méretű is - katasztrófák okozója lehet az éjszakai partiközegben, így elhagyták is, meg nem is: játszadozásra egy oktávnyi zárt, remélhetőleg vízhatlan fóliabillentyűsort tettek fel a gépre. Enyi éppen elég lesz, nem nagyon sok DJ-t ismerünk, aki egyszersmind virtuóz billentyűs is. A C hangot viszont már mindannyian megtalálják, és ennyi elég is!

Az árkérdés sosem alkérdés, és az AS-1 bejelentett árát pont ezen a téren érték komoly kritikák. A majdnem 500 dolláros (Magyarországon 180-200 ezer forintos) magasság ma, amikor egy sor kis cég kínál kevesebbért több funkciót, nem tűnt helyes választásnak. Most, hogy kezünkben a hangszer, és fülünkben a hangja, ideje, hogy revideáljuk álláspontunkat - ebben a cuccban ugyanis benne van az anyag, ahogy mondják, hangban pedig mégiscsak egy fullos Dave Smith-darabhoz jutunk általa. És ahol Dave Smith nem elég, ott pedig működik a Pioneer-varázs - a DJ-világ egy tekintélyes része nem is hajlandó más cég eszközeivel szóba állni.

Lássuk tehát azt a híres szintimotort, odabenn. Mr. Smith két analóg oszcillátort, magas- és mélyáteresztő szűrőt, két burkolót és egy LFO-t rakott össze, ez a készlet dörmög, bugyborékol, visít, ahogy éppen kell. 495 beépített, előre programozott hangot tárol, melyekhez 495 felhasználói, saját hangokat tároló bank járul, és érdekesség, hogy a 64 lépéses szekvenszer dallamait a hangprogramok tárolják, tehát minden egyes soundhoz saját szekvenciát rendelhetünk.

Amiről eddig még nem volt szó: a hang nem szárazon jön ki az outputon, hanem átfut előbb egy duális digitális effekten, ahol van minden szép, késleltető, ringmoduláció, kórus, phaser és egy frankó torzító is. De aki ragaszkodik a nyers hangzáshoz, egy gombbal lekapcsolható ez a digitális világ, és marad az analóg őrület.

Kitérő: a szokásos hajlító- és modulációs kerék vagy joystick itt szintén elmaradt, helyüket egy modulációs slider felület vette át, ami programozható egy csomóféle funkcióra. A billentyű körül van még több hasznos kezelőszerv: Hold gomb az automata kitartáshoz, Arpeggiator-bekapcsoló, szekvenszerindító- és leállító, illetve oktávkapcsolók.

A cucc használata rém egyszerű, senki nem fog felhasználói kézikönyv után kapkodni. Egyrészt a kezelőszervek mindig azt csinálják, ami rájuk van írva, amit várunk tőlük. Az előbb ismertetettek is, a szűrők és burkolók potijai is, minden. A képernyő mögött pedig nincs valódi menürendszer, csak egy lineáris séma: egy végtelenített tekerőgombbal végiglapozhatjuk a hangszíneket (shift gombbal gyorsított üzemmódban), az aktuális hangprogramnak pedig valamennyi paraméterén szintén lineárisan lehet végigszaladni a mellette lévő másik végtelen gombbal. A harmadik végtelen gomb, immár a képernyő túloldalán, a kiválasztott paraméter értékét állítgatja. Ennyi.

A paramétergomb nagyon vicces, hiszen szó szerint irdatlan mennyiségű paraméteren kell átküzdeni magunkat: az egyszerű hangparamétereken túl jönnek a hozzá tartozó effektbeállítások, majd jön a modulációs mátrix, utána pedig az arpeggiator, legvégül pedig a szekvenszer mind a 64 lépése, egyenként. Szerencsére a Shift gombbal itt is gyorsabban szánkázhatunk, komplett modulokat ugrik ilyenkor a kontrollergomb.

Még nagyobb szerencse, hogy számítógépes hangeditort is kapunk a géphez, amivel azért rendesen lehet hangokat tervezni. Amikor pedig megvan az eredmény, jól fog esni a burkoló és a szűrők direkt tekergetése.

A hangzásról hadd ne emlékezzem meg külön - a Prophet-sorozat hangja a szintiiskolában kötelező olvasmány, mindenkinek ismernie kell. Ez a hangszer pedig, monóban, de épp ezt hozza.

Midin és USB-n lehet meghajtani az AS-1-et, a manapság újra népszerű CV itt most kimaradt, amin nem csodálkozunk, ez a hangszer nem moduláris stúdiókörnyezetben fogja magát jól érezni. Érdekes kísérlet, hogy a DJ-világ hogy fog majd reagálni egy ilyen eszközre, én alapvetően optimistán látom az esélyeket, és ha ez a várakozás bejön, hamarosan több hasonló hangszerrel szembesülhetünk - talán még poliszintivel is.

forrás: midi.blog.hu